Szemvilág

Változások az egészségügyben

Eltelt egy év, amióta legutóbb írtam. Nehéz időket éltünk át, nagy változások zajlottak, és zajlanak még az egészségügyben.
Tavaly ősszel még nagy örömmel vártuk új kórházunk felépülését, hiszen az építkezés közel 20 éve kezdődött, majd a rendszerváltás után leállt, és már nem is reméltük, hogy valaha elkészül. De márciusra elkészült, beköltöztünk. A Szemészeti osztály is gyönyörű új helyet kapott, májusban megkezdhettük a munkát az új központi műtő egységben. Azonban május végén jött a hideg zuhany: megvalósul a régóta tervezett összevonás, az Állami Egészségügyi Központ egyesíti magában az eddigi Honvéd, MÁV és BM Kórházat. Az új egységben a Szemészeti Osztály a 2. telephelyre került, azaz a korábbi MÁV Kórház épületébe. Ismét költöztünk – de a működési feltételek kialakítása azóta sem halad. A megígért második műtő kialakítására már nem maradt pénz, az egyetlen műtőben a korábbi Honvéd Kórház betegeinek tervezett műtétei azóta sem haladnak. Hatalmas várólista, több hónapos várakozás, teljes bizonytalanság… Az új épületben a Szemészeti Szakrendelés ideális körülmények között működik, betegforgalmunk a korábbi többszöröse, hiszen a BM rendelő és a Szabolcs utca korábbi betegei is ide áramlanak, de a műtétre váró betegeket nem tudjuk mivel biztatni. Az összevonásról a kormány döntött, íróasztal mellett könnyedén meghoztak egy olyan döntést, amihez a feltételek megteremtése nem történt meg, és minden apró lépés megtétele keserves harcok árán megy csak végbe. Mindenütt falakba ütközünk, semmire sincs pénz, ugyanakkor elképesztő pazarlás folyik, hiszen az osztályok ide-oda költöztetése hatalmas összegeket emészt fel. Mindez az átgondolatlan döntések következménye. Sok dolgozót elbocsátottak, mások azért mentek el, mert kilátástalannak látták a helyzetet. Sok a betöltetlen állás, de felvételi zárlat van, a megmaradtak számára a szabadság kiadása is sokszor nehézségbe ütközik.
De nem sorolom tovább. Inkább folytatom a blogot, beszámolok arról, hogyan folytatjuk napi harcunkat azért, hogy a betegek továbbra is megkaphassák azt az ellátást, amihez a korábbi Honvéd Kórház Szemészeti Osztályán hozzászoktak. De kézrátétellel nem lehet a XXI. században gyógyítani!

Címkék:

Kommentek

  1. 25132 szerint:

    Nagy keservesen elértük, hogy végre ismét operálnuk. A második műtő felújítására hiába vártunk, a központi műtőben kaptunk egy helységet. Kevés azonban a személyzet, több műtősnőre, műtőssegédre lenne szükség, ígéret van, talán meg is valósul majd. De október 15. óta végre sorra kerülnek a március, április óta várólistán lévő betegek. Már aki megvárta. Volt olyan beteg, akinek magam ajánlottam: menjen el a Telki magánklinikára, ott is OEP finanszírozással végzik a szürkehályog műtétet. Azóta már túlesett rajta, felhívott telefonon, megköszönte. Csak azt kérdezte még meg a végén: mondja, maga miért nincs még ott?
    Hát igen, erről szól az egészségügyi reform: beteget is, orvost is bekényszerítnei a magánszférába. Ott nincs nyomor, nem kell kunyerálni az anyagokért, műszerekért, nem kell az egyszerhasználatos eszközöket addig használni, ameddig csak lehet. Tudják így is hatékonyan üzemeltetni őket, nem kell eltartani az állami egészségügy intézményeiben a hatalmas apparátust.
    Az Állami Egészségügyi Központ kacsalábon forgó, gyönyörű rendelőintézetében a regisztrációs ablakok előtt állandóan kígyózik a sor, a hosszas sorbanállástól már feszült hangulatban kerülnek a betegek az orvoshoz. Miért van ez így: kevés, az ablak, és nagyon lassan dolgoznak, hiszen a 80000 Ft-os bérért nemigen lehet megfelelő munkaerőt kapni ezekre a helyekre. Mi meg hiába tesszük ki a lelkünket ezek után, a betegben csak a hosszas sorbanállás nyomasztó élménye marad meg.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be.

Üdvözlünk a Egészségblogon! Belépés Regisztráció Tovább a Házipatikára!